A Halott megváltó: 5 fejezet

Na, végre! Itt az új fejezet! =)

Sajnálom, hogy ennyi ideig tartott, sajnos pár alkalommal hol elakadtam, hol meg bakiztam és emiatt egy-egy részt újra kellett írnom a fejezetben, de még most se vagyok vele teljesen megelégedve. Remélem azért annyira nem lett béna és tetszeni fog. 

5.fejezet

A Halál után

A varázslók és Ulquiorra vissza mentek az ebédlőbe és visszaültek a helyükre. Néhányan még mindig nem tértek magukhoz a kint történtekből, legalábbis nem teljesen. Mindannyian kíváncsiak voltak, hogy "Harry" hogy lehetett sértetlen miután több falon is keresztül repült és a háztól pár méterre állt csak meg. Arról nem is beszélve, hogy csak úgy megragadta a Grimmjow nevű férfi kardjának a pengéjét úgy, mintha nem is egy kard lett volna, ami épp őt támadja, majd könnyedén oldalra dobta a tulajdonosával együtt. És a másik is... Grimmjow. Sértetlenül távozott, annak ellenére, hogy olyan erővel csapódott a földbe, hogy egy széles kráter keletkezett alatta. Plusz, Ulquiorra még a ház falának is nekilökte, ami ugyancsak megrepedt. Na és ahogy eltűntek a szemük elöl, majd újra megjelentek...
- Nos, Ulquiorra - kezdte Dumbledore. - Kezdjük az elején: Ki volt ez a férfi?
Ulquiorra mentálisan felsóhajtott. Ez hosszú este lesz...
- A neve Grimmjow Jeagerjaques, és ő egy.... ismerősöm. - hirtelen nem volt jobb szó, amivel jellemezni tudta volna a kapcsolatát Grimmjow-val. Az Espada-nak Aizen és a többi Espada halálával vége lett, így már nem voltak "kolegák", igaz, már akkor sem voltak azok igazán. Egyikük sem bírta a másikat, legszívesebben kinyírták volna egymást, de úgy látszik a körülmények mindig megtalálják módját, hogy ezt megakadályozzák. Így tulajdonképpen riválisok voltak.
- És hogy került ide? - kérdezte McGalagony.
- Idejött - válaszolt Ulquiorra.
- Vagyis valahogy követett téged, amikor rájött, hogy eltűntél - szólt közbe Piton hűvösen. Ulquiorra ránézett, valamilyen okból nehezen viselte el a férfi jelenlétét.
Lehet, hogy a múltadnak köze van hozzá. - zengte Murciélago.
Lehet.
- Nem. Nem volt velem, amikor a Shi Chen értem jött. Ami azt illeti körülbelül négy hónapja nem is találkoztunk.
- Ha nem miattad, akkor mégis miért jött ide? - kérdezte Mordon.
- Úgy emlékszem mondta nektek, legalábbis jelezte. De ha mégsem lenne egyértelmű, akkor elmondom én egyszerűbben: vadászni. - mondta hidegen Ulquiorra. A varázslók hitetlenkedve néztek rá.
- Hogy érted azt, hogy vadászni? - kérdezte értetlenül Black.
- Úgy, ahogy mondom: vadászni. Ha vissza emlékeztek, felakart falni titeket, pontosabban a lelketeket.
- A lelkünket? De hát erre csak a dementorok képesek, az emberek nem! - kiáltott fel az egyik lány Hermione emlékezett Ulquiorra.
- Fogalmam sincs, mik azok a dementorok - válaszolta - de akármik is legyenek, nem csak ők képesek a lelkek fogyasztására. És ki mondta, hogy Grimmjow ember? - kérdezte, a varázslók reakciója rendkívül szórakoztató volt számára, amit természetesen nem mutatott ki.
- Ezt meg hogy érted, Potter? - kérdezte Piton. Nem volt hajlandó az új nevén szólítani, mert így az iránta való gyűlölete nem tűnt egésznek. Ulquiorra elengedte a füle mellett a régi nevét, és válaszolt:
- Ahogy a Shi Chen is mondta, a Halál nem olyan, mint amilyennek ti, Élők elképzelitek. Miután valaki meghal, két lehetőség áll előtte:
Az egyik, hogy egy Shinigami rátalál és elküldi a Lelkek Világába, a másik, hogy nem találnak rá és idővel Hollow lesz belőle. Bár a Hollow-vá alakulásnak van még egy útja: a Lélek valamilyen okból negatív érzelmekkel van tele, ami meggyorsítja a lánc eltűnését, és amint ez bekövetkezik, már csak egy lyuk lesz a lánc helyén, a Lélek pedig egy szörnyhöz hasonló alakot vesz fel, az arcát pedig egy fehér csont maszk takarja. Ezek után pedig más Lelkek után sóvárognak, vadásznak rájuk és felfalják őket, nem számít, hogy Élő, Halott vagy egy másik Hollow. A lényeg, hogy az éhségüket csillapítsák.
- Még mindig nem értem, hogy mi köze van ehhez Mr. Jeagerjaques-nek. - jelentette ki McGalagony.
- Pedig egyszerű: Az élőket háromféleképp szoktuk nevezni: Élők, Élő lelkek vagy pedig emberek. A halottak három különböző csoportba oszthatók: Lelkek, Lidércek és Halálistenek. Attól függ, hogy ki melyik csoportba tartozik, ami a Lélek Halál utáni sorsától függ, és a Lelkek Világába kerülők esetében, hogy milyen nagy a Lélekenergiájuk. Ha magasabb az átlagnál, akkor meglehet, hogy az egyszerű lélekből Halálisten lesz, ez attól függ, hogy elvégzi az Akadémiát vagy sem. De most a lényeg, hogy Grimmjow Halott, akárcsak én, így már nem ember. - mondta Ulquiorra. Úgy döntött, hogy ha nem muszáj, akkor nem megy bele a részletekbe. Túl sokáig tartana elmagyarázni, úgyhogy lehetőség szerint csak a lényeges dolgokat mondja el nekik. A varázslók megemésztették a hallottakat, aminek köszönhetően már csak egy kérdés maradt:
- És ti mégis hova tartoztok? - kérdezte Mordon, miközben kissé gyanakvóan méregette Ulquiorrát, aki mit sem törődött vele.
- A lidércek közé - jelentette ki egyszerűen. Néma csönd borult a szobára, mindenki Dumbledore-ra meredt és olykor vetettek egy-egy óvatos pillantást "Harry"-re. Ulquiorra pont erre a reakcióra számított. Az emberek olyan kiszámíthatóak... - gondolta. - Bár meglehetősen nevetséges ez a reakció. Most, hogy tudják mi vagyok, arra várnak, hogy vajon mikor támadom meg őket, hogy felfaljam a lelküket, mikor ha a vacsorámnak szánnám őket, akkor már rég nem élnének...
Szánalmas. - jegyezte meg Murcielago.
- De ez nem lehet! - kiáltotta hirtelen a Granger lány. - Az alapján, amit elmondtál a kinézetükről, te nem tartozhatsz közéjük! Ez abszurd!
Ezt hallva a többiek is helyeslően bólintottak, hisz rájöttek, hogy a fiatal lánynak igaza van. Ulquiorrának el kellett ismernie, hogy egy bizonyos ponton igaza van.
- Valóban nem az ő csoportjukba tartozom, én egy sokkal magasabb szintű lidérc vagyok. Csak hogy megértsétek: a lidérceknek több fajtája van, amik az erősségük szerint vannak beosztva. Amikről az előbb meséltem, azok az egyszerű lidércek, ők a Hollow-ok közt a leggyengébbek. Ők idővel tovább fejlődnek Menos Grandévé, ezek általában óriási, eszetlen szörnyetegek, amik több száz egyszerű Hollow-ból fejlődtek ki. De vannak köztük olyan Menosok, akik képesek épelméjűek maradni, ők idővel tovább fejlődnek Adjuchas-á. Az Adjuchas-ok testét csont páncél borítja, rajtuk van a megszokott csontmaszk, és körülbelül akkorák, mint egy nagyobb termetű normál Hollow. Az erős Adjuchasok a gyengébb Lidércek felfalásával ismételten idővel Arrancar-okká válnak. Az Arrancarok emberibben néznek ki, és egy bizonyos ponton hasonlítanak a halálistenekre.
- És mi lenne ez a bizonyos pont? - kérdezte Mr. Weasley.
- A Lélekölőkard.
- Az mi? - kérdezte Ron.
- Egy olyan kard, amilyet a baloldalamra erősítve is láthatsz. - Mindannyian az Ulquiorra oldalára erősített kardra pillantottak.
- És mire jó ez a "lélekölőkard"? - kérdezte enyhe gyanakvással Mordon.
- A halálistenek esetében az egyszerű Lelkek Túlvilágra küldésére és a lidércek lelkének megtisztítására, amivel a Lelkek Világába juthatnak, de csak akkor, ha életükben nem követtek el semmilyen bűncselekményt. Ebben az esetben ugyanis a Pokolba kerülnek. Az Arrancarok esetében pedig a valódi erejük és alakjuk elzárására.
Ezen információ hallatán egy-két varázsló egy kissé elfehéredett. Vajon milyen lehet az igazi alakja? És vajon mekkora lehet a valódi ereje? Visszaemlékezve az ízelítőre, amit Grimmjownak köszönhetően kaptak, volt egy halvány sejtésük.
Úgy tűnik tévedtem. Az ismeretlen hatalom mégsem a Szeretet, hanem ez a különös erő, amire Harry a halála után tett szert. Örülök, hogy nem jöttünk rá időben Voldemort visszatérési tervére, és hogy így nem mentettük meg Harryt, mert akkor semmi esélyünk nem lenne Voldemort-tal szemben - gondolta magában Dumbledore. - Emellett álmomban sem gondoltam volna, hogy a Halál ilyen bonyolult dolog. Azt pedig végképp nem, hogy Harry egy ilyen sötét lény lesz. Lidérc, Arrancar. Abból amit elmondott róluk, kétségtelen, hogy nem lesz könnyű dolgunk, és biztos vagyok benne, hogy van valami célja, máskülönben bizonyára már halottak lennének. De vajon mit akar? - Tűnődött tovább az öreg varázsló. Harry a lidérccé válásával és az emlékei elvesztésével határozottan megváltozott.




Mindeközben a Lelkek Világában...
A Tizenhárom Védelmi Osztag Kapitányai és Hadnagyai csendben álltak az Első Osztag épületének halljában várva Yamamoto Főparancsnok eligazítását. Senki sem tudta, hogy mi volt a találkozó oka, de biztosan komoly, ha sürgős találkozót rendeltek el, és a Hadnagyoknak is jelen kellett lennie. Miután az utolsó ember is a helyére állt, a Főparancsnok botját a padlóhoz ütötte, hogy csendet parancsoljon, és hogy felhívja magára a figyelmet, bár erre semmi szükség nem volt.
- A mai találkozó oka egy ember, pontosabban varázsló, aki felborította az Élők és Holtak közti egyensúlyt. A neve Tom Denem, de a legtöbben csak Voldemort Nagyúrként ismerik...
- Bocsánat - szakította félbe egy hang. - Jól értettem, hogy varázslót mondott?
Mindenki a hang tulajdonosához fordult, aki nem más volt, mint az ötödik osztag új kapitánya.
- Igen Kurosaki Kapitány jól hallotta, de ha kérhetem a kérdéseit tartsa a mondandóm végére - válaszolta Yamato Főparancsnok.
- Oké. - adta meg magát Ichigo. Ha valamit megtanult az elmúlt hónapokban, akkor az az, hogy lehetőleg ne dühítse fel az idős Shinigamit. Megborzongott a gondolatra.
- Nos, mint mondtam Denemet a legtöbben Voldemort Nagyúrként ismerik. Gonosz és kegyetlen ember, aki már több száz embert ölt meg élete során. Egyszer már hatalomra került, azonban tizenöt évvel ezelőtt egy Harry Potter nevű gyermeknek ismeretlen okokból sikerült őt legyőznie, még mielőtt mi közbeavatkozhattunk volna. Azonban tíz hónappal ezelőtt visszatért és ott folytatta ahol abbahagyta: Megölte Harry Pottert, majd a követőivel elkezdték sorra gyilkolni az olyan embereket, akik nem varázslók, félig varázslók vagy nem varázsló családból származó varázslók. Mostanra a meggyilkoltak száma elérte azt a szintet, amikor az Élők és Holtak közti egyensúly felborul, így közbeavatkozhatunk, méghozzá azonnal! Kirendelek négy Kapitányt az ügy megoldására, akik a Hadnagyaikkal együtt elmennek Angliába és végeznek Denemmel - fejezte be. A szoba továbbra is néma csendes volt, annak ellenére, hogy tucatnyi kérdés lebegett a jelenlévők fejében. A Főparancsnok folytatta:
- Azok a Kapitányok, akik részt vesznek a küldetésen, a Hadnagyaikkal együtt itt maradnak, a többiek távozhatnak. A Második Osztag Kapitánya: Shihoin Yoruichi, a Harmadik Osztag Kapitánya: Ichimaru Gin, az Ötödik Osztag Kapitánya: Kurosaki Ichigo, és a Tizedik Osztag Kapitánya: Hitsugaya Toshiro.
Az említett Kapitányok előre léptek a Hadnagyaikkal együtt, a többiek pedig távoztak.
- Tehát akkor...

Következő fejezet