Áldás vagy hiba
1.fejezet
Eredeti cím: A Blessing or Mistake
Írta: MephistoChild
Fordította: Yuri-Chan
1.fejezet
Eredeti cím: A Blessing or Mistake
Írta: MephistoChild
Fordította: Yuri-Chan
Shingeki no Kyojin/Attack on Titan - Rivetra ---> Levi×Petra
Hanji Zoe legjobb tulajdonsága a megfigyelési képessége volt. Nagyon hasznosnak bizonyult, amikor a kísérleti alanyairól, vagy az elvtársairól volt szó. Levi és csapata a négyszögletű asztal körül ültek a sötét konyhában, az egyetlen fényforrást az égő gyertyák jelentették. A megfigyelési képességeit használva Hanji rájött, hogy Petra odavan Levi Hadnagyért. Nem tartott sokáig rájönnie, hála a titkos pillantásoknak, és az arcán lévő rózsaszín pírnek.
Azonban ma este a titkos pillantások sokkal gyakoribbak voltak, és a pírt aggódó pillantás váltotta fel Petra arcán. Hanji gyanúja nőtt, amikor Petra elutasított mindenféle alkoholt, motyogott valami kifogást, valami korai estéről.
Amikor a csapat befejezte, Petra ott maradt, hogy rendet tegyen, míg a csapat többi tagja elment aludni. Hanji kihasználta az alkalmat, hogy meg tudja mi aggasztja a fiatal nőt.
- Szóval, hogy mennek a dolgok számodra? - kérdezte.
- Ö... Remekül. - Petra felvette a legjobb hamis mosolyát.
Hanji úgy döntött, hogy ez a kis beszélgetés nem vezet sehová.
- Oké, térjünk a lényegre. Miért aggódsz annyira? - Hanji összeráncolta a homlokát, és keresztbe tette a karját.
- H-Hogy érted? - kérdezte Petra zavarodott kifejezéssel.
- A csapatot talán át tudod verni, de engem nem. Láttam a Levi-re vetett pillantásokat, és az aggódó arckifejezést, úgy hogy mondd el, hogy mi a fene folyik itt - követelte Hanji. Ennek a végére kellett járni.
Könnyek kezdtek kialakulni Petra szemében, majd sírva rohant ki a konyhából. Hanji utána rohant, és kissé bűnösnek érezte magát, amiért nyilvánvalóan megütött egy fájó pontot.
Egy idő után megtalálta Petra-t a szobájában, már aludt. A szeme vörös és puffadt volt a sírástól. Hanji úgy döntött, hogy majd reggel bocsánatot kér, és elfelejti az ügyet.
Ahogy megfordult, hogy elhagyja a szobát, megpillantott egy dobozt Petra ágya alatt. A fedele elvolt ferdülve, jelezve, hogy a közelmúltban kinyitották. Hogy ne ébressze fel az alvó nőt, Hanji óvatosan levette a fedelet, és bekukucskált. Könyvek voltak összehalmozva benne, kopottak voltak az évek alatti sok használattól. Hanji átnézte a könyveket, és észrevette, hogy mind a csecsemőkről és a terhességről szóltak. A darabok gyorsan összeálltak Hanji fejében. Nincs alkohol, hangulatváltozások, és most a baba könyvek. Petra terhes.
Hanji gyengéden megrázta a nőt, hogy felébredjen a nyugodt alvásból.
- Beszélnünk kell - suttogta. Nem akarta, hogy esetleg valaki, aki a közelben van, meghallja.
Miután felismerte a környezetét, Petra észrevette a könyveket az ágyán. Rettegés fogta el a fájdalmas emlékeztetőtől, és a ténytől, hogy Hanji most már tudja, felsóhajtott:
- Tehát... Úgy néz ki, már rájöttél.
- Igen. Mióta? - kérdezte Hanji.
- A múlt héten mentem el az orvoshoz, és azt mondta, hogy majdnem két hónapja - suttogta.
Hanji most feltette a legfontosabb kérdést:
- Ki az apa?
Egy könnycsepp gördült le Petra arcán, és az egész teste remegni kezdett, miközben arcát a tenyerébe temette. Adott egy fojtott választ, amit Hanji nem értett.
- Tessék?
Petra felnézett, és egyenesen Hanji szemébe nézett.
- Levi, Levi Hadnagy - suttogta, hangja feszült volt a szomorúságtól és félelemtől.
Kínos csend következett, miközben Hanji próbálta megemészteni a kinyilatkozást. Arra gondolva, hogy megpróbálja egy kicsit jobbá tenni a helyzetet, megpróbált előrukkolni egy viccel.
- Nos, reméljük a baba nem örökli a génjeit a magasságát illetően.
Hanji félénken mosolygott, remélve, hogy sikerült egy kicsit felvidítania Petra-t. Azonban az ellenkezőjét érte el: Petra még jobban sírni kezdett. Hanji hirtelen gyűlölni kezdte a megfigyelési képességeit.
Azonban ma este a titkos pillantások sokkal gyakoribbak voltak, és a pírt aggódó pillantás váltotta fel Petra arcán. Hanji gyanúja nőtt, amikor Petra elutasított mindenféle alkoholt, motyogott valami kifogást, valami korai estéről.
Amikor a csapat befejezte, Petra ott maradt, hogy rendet tegyen, míg a csapat többi tagja elment aludni. Hanji kihasználta az alkalmat, hogy meg tudja mi aggasztja a fiatal nőt.
- Szóval, hogy mennek a dolgok számodra? - kérdezte.
- Ö... Remekül. - Petra felvette a legjobb hamis mosolyát.
Hanji úgy döntött, hogy ez a kis beszélgetés nem vezet sehová.
- Oké, térjünk a lényegre. Miért aggódsz annyira? - Hanji összeráncolta a homlokát, és keresztbe tette a karját.
- H-Hogy érted? - kérdezte Petra zavarodott kifejezéssel.
- A csapatot talán át tudod verni, de engem nem. Láttam a Levi-re vetett pillantásokat, és az aggódó arckifejezést, úgy hogy mondd el, hogy mi a fene folyik itt - követelte Hanji. Ennek a végére kellett járni.
Könnyek kezdtek kialakulni Petra szemében, majd sírva rohant ki a konyhából. Hanji utána rohant, és kissé bűnösnek érezte magát, amiért nyilvánvalóan megütött egy fájó pontot.
Egy idő után megtalálta Petra-t a szobájában, már aludt. A szeme vörös és puffadt volt a sírástól. Hanji úgy döntött, hogy majd reggel bocsánatot kér, és elfelejti az ügyet.
Ahogy megfordult, hogy elhagyja a szobát, megpillantott egy dobozt Petra ágya alatt. A fedele elvolt ferdülve, jelezve, hogy a közelmúltban kinyitották. Hogy ne ébressze fel az alvó nőt, Hanji óvatosan levette a fedelet, és bekukucskált. Könyvek voltak összehalmozva benne, kopottak voltak az évek alatti sok használattól. Hanji átnézte a könyveket, és észrevette, hogy mind a csecsemőkről és a terhességről szóltak. A darabok gyorsan összeálltak Hanji fejében. Nincs alkohol, hangulatváltozások, és most a baba könyvek. Petra terhes.
Hanji gyengéden megrázta a nőt, hogy felébredjen a nyugodt alvásból.
- Beszélnünk kell - suttogta. Nem akarta, hogy esetleg valaki, aki a közelben van, meghallja.
Miután felismerte a környezetét, Petra észrevette a könyveket az ágyán. Rettegés fogta el a fájdalmas emlékeztetőtől, és a ténytől, hogy Hanji most már tudja, felsóhajtott:
- Tehát... Úgy néz ki, már rájöttél.
- Igen. Mióta? - kérdezte Hanji.
- A múlt héten mentem el az orvoshoz, és azt mondta, hogy majdnem két hónapja - suttogta.
Hanji most feltette a legfontosabb kérdést:
- Ki az apa?
Egy könnycsepp gördült le Petra arcán, és az egész teste remegni kezdett, miközben arcát a tenyerébe temette. Adott egy fojtott választ, amit Hanji nem értett.
- Tessék?
Petra felnézett, és egyenesen Hanji szemébe nézett.
- Levi, Levi Hadnagy - suttogta, hangja feszült volt a szomorúságtól és félelemtől.
Kínos csend következett, miközben Hanji próbálta megemészteni a kinyilatkozást. Arra gondolva, hogy megpróbálja egy kicsit jobbá tenni a helyzetet, megpróbált előrukkolni egy viccel.
- Nos, reméljük a baba nem örökli a génjeit a magasságát illetően.
Hanji félénken mosolygott, remélve, hogy sikerült egy kicsit felvidítania Petra-t. Azonban az ellenkezőjét érte el: Petra még jobban sírni kezdett. Hanji hirtelen gyűlölni kezdte a megfigyelési képességeit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése