Shingeki no kyojin/Attack on Titan - Rivetra
Hanji ötlete volt, hogy ezt játsszák, és része volt abban a kiváltságban, hogy ő válasszon először. Ki is szemelte Levi Hadnagyot.
- Levi! Felelsz, vagy mersz? - kérdezte, és elvigyorodott, amikor Levi vetett rá egy undorodó pillantást. Ki tudja mit tartogat a számára? Mindenki őt bámulta.
- Tch... - Azt hiszem, az igazságot választom, az kevésbé zavaró, mint a merészség. - Igazság - felelte végül unottan. A többiek egymásra mosolyogtak. Nem számít, hogy Levi melyiket választotta, mert olyasmit kellett mondania, vagy csinálnia, amit egyébként soha nem tenne.
- Rendben, Hadnagy. A piszkon kívül mit utálsz a legjobban? - kérdezte Hanji. Levi szeme megrándult a "piszok" hallatán.
Egy pillanatig hallgatott, végül megszólalt:
- Amikor az emberek túl hangosak - ránézett néhány katonára, majd elfordult. Hanji kuncogott.
- Te jössz, Levi!
Levi körülnézett, keresve az áldozatát, a tekintete végül egy bizonyos magas, szőke parancsnokon landolt, és elmosolyodott.
- Erwin! Felelsz, vagy mersz? - a parancsnok most az egyszer nagyot nyelt, de mégis nyugodt maradt.
- Merek - Levi vigyorgott. Néhányan tátott szájjal bámulták őket, néhányan meg csak egyszerűen bámultak, várva, hogy mi fog történni.
- Táncolj, mint egy csirke, miközben ló hangokat adsz ki - ezen mindenki nevetni kezdett. Eren, Eld, Gunther és Hanji annyira nevettek, hogy majdnem leestek a székről.
- Mi?! - Erwin szeme tágra nyílt. Kizárt, hogy ezt megcsinálja.
- Szép volt, Levi! - mondta Hanji, miközben letörölte a könnyeket a szeméből. - Gyerünk Erwin! Nincs kihátrálás!
- Jól van... Jól van... - motyogta Erwin megadóan, és azt tette, amit mondtak neki. Levi-nek minden akaraterejére szüksége volt, hogy ne nevesse el magát. Miután végzett a kínos merészséggel, Erwin adott Levi-nek egy "Ezért még megfizetsz" pillantást. Levi csak mosolygott.
- ...Én jövök. Hanji! Felelsz, vagy mersz? - ha nem is tudja visszafizetni rögtön Levi-nek, akkor Hanji-val kezdi, mert ő nevetett a legjobban. Hanji kezdett megnyugodni, de még mindig egy hatalmas vigyor terült el az arcán.
- Merek! - Rossz válasz. Hirtelen rájött, hogy mit mondott. - N...Nem! Úgy értem... - kezdte, de Erwin félbeszakította:
- Nincs kihátrálás, emlékszel? - a saját szavait használta ellene. Jól van, Erwin.
- Rendben! - duzzogott. Eren vigasztalóan megveregette a hátát.
- Három napig nem lehetsz az óriások megszállottja - Hanji majdnem sírni kezdett.
- Miért? - kiáltotta, és megölelte Eren-t, akinek csak egy izzadság csepp esett le az arcán, és viszonozta az ölelést.
- Szegény Hanji... - mormolta Petra, és odament hozzá, hogy vigasztalja.
- Minden rendben. Csak három nap - mondta Erwin miközben gyengéden megveregette Hanji fejét.
- NINCS RENDBEN! NEM VAGYOK RENDBEN!
- Minden rendben, Osztag Vezető. Három nap, és minden visszatér a normális kerékvágásba - nyugtatta Moblit.
- Váhh! Moblit! - Hanji olyan szorosan átölelte, hogy alig kapott levegőt.
- O....Osztag Vezető....Ne....Nem kapok....levegőt..... - nyögte.
- Hoppá! Sajnálom! - Hanji azonnal elengedte, és Moblit a földre zuhant. - Vissza térve a játékhoz... Petra, drágám! Felelsz, vagy mersz?
Petra kuncogott, mikor Hanji drágámnak hívta, úgy gondolta, hogy ez nagyon aranyos tőle.
- U...Uh....M....Merek! - dadogta, és Hanji kuncogott.
- Menj, és öleld meg a kedves Hadnagyodat, drágám.
Petra elpirult kissé, amit mindenki észrevett.
- I...Igen, Hanji - dadogta, majd odasétált Levi-hez. Hanji fültől-fülig vigyorgott.
- Um...Uh....Hadnagy..... - Levi szórakozástól csillogó szemmel nézett rá.
- Semmi baj, Petra. Rajta! - biztatta, és még a karját is kinyújtotta (!). Oluo döbbenten nézett, Eld és Gunther egymásra néztek. Gunther arca úgy nézett ki, mintha azt mondaná: "Nagyon aranyosak együtt", Eld pedig eltakarta a száját a kezével, hogy elfojtsa a nevetését.
- Ah...I...Igen, uram.... - apró lépésekkel elindult felé, a többiek pedig csak nézték. Ez volt az első alkalom, hogy látták Levi-t megölelni valakit. Hanji izgatottan várta, és Moblit próbálta megnyugtatni. Eren-nek szintén csillogott a szeme. Végül, végre megölelték egymást.
Úgy érezte, mintha egy örökkévalóságig tartana, de Petra tudta, hogy hamarosan vége. Levi is tudta. Őszintén szólva, nem akarta elengedni. Egy szívélyes kapcsolat volt, amit mindennap megakart tapasztalni.
- Hé srácok, ti.... - kezdte Hanji, de Erwin elhallgattatta:
- Ne! Jobban érzik magukat, mint látszik - suttogta.
Annak ellenére, hogy Hanji nem fejezte be, Petra elengedte Levi-t, aki kiadott egy halk, csalódott sóhajt. Petra észrevette, és anélkül, hogy a többiek észrevennék, megfogta a kezét. Nem kellett mondania semmit, mert tudta mit érez. A többiek levegő után kapkodtak, amikor meglátták a Levi ajkán képződő mosolyt. Lehet, hogy csak képzelték? Azt hitték, hogy csak képzelték, úgyhogy megvonták a vállukat. Másrészt, Petra tudta, hogy a mosoly csak akkora volt, hogy ő lássa.
Lehet, hogy ez a játék nem is olyan rossz - gondolta Levi.
- Levi! Felelsz, vagy mersz? - kérdezte, és elvigyorodott, amikor Levi vetett rá egy undorodó pillantást. Ki tudja mit tartogat a számára? Mindenki őt bámulta.
- Tch... - Azt hiszem, az igazságot választom, az kevésbé zavaró, mint a merészség. - Igazság - felelte végül unottan. A többiek egymásra mosolyogtak. Nem számít, hogy Levi melyiket választotta, mert olyasmit kellett mondania, vagy csinálnia, amit egyébként soha nem tenne.
- Rendben, Hadnagy. A piszkon kívül mit utálsz a legjobban? - kérdezte Hanji. Levi szeme megrándult a "piszok" hallatán.
Egy pillanatig hallgatott, végül megszólalt:
- Amikor az emberek túl hangosak - ránézett néhány katonára, majd elfordult. Hanji kuncogott.
- Te jössz, Levi!
Levi körülnézett, keresve az áldozatát, a tekintete végül egy bizonyos magas, szőke parancsnokon landolt, és elmosolyodott.
- Erwin! Felelsz, vagy mersz? - a parancsnok most az egyszer nagyot nyelt, de mégis nyugodt maradt.
- Merek - Levi vigyorgott. Néhányan tátott szájjal bámulták őket, néhányan meg csak egyszerűen bámultak, várva, hogy mi fog történni.
- Táncolj, mint egy csirke, miközben ló hangokat adsz ki - ezen mindenki nevetni kezdett. Eren, Eld, Gunther és Hanji annyira nevettek, hogy majdnem leestek a székről.
- Mi?! - Erwin szeme tágra nyílt. Kizárt, hogy ezt megcsinálja.
- Szép volt, Levi! - mondta Hanji, miközben letörölte a könnyeket a szeméből. - Gyerünk Erwin! Nincs kihátrálás!
- Jól van... Jól van... - motyogta Erwin megadóan, és azt tette, amit mondtak neki. Levi-nek minden akaraterejére szüksége volt, hogy ne nevesse el magát. Miután végzett a kínos merészséggel, Erwin adott Levi-nek egy "Ezért még megfizetsz" pillantást. Levi csak mosolygott.
- ...Én jövök. Hanji! Felelsz, vagy mersz? - ha nem is tudja visszafizetni rögtön Levi-nek, akkor Hanji-val kezdi, mert ő nevetett a legjobban. Hanji kezdett megnyugodni, de még mindig egy hatalmas vigyor terült el az arcán.
- Merek! - Rossz válasz. Hirtelen rájött, hogy mit mondott. - N...Nem! Úgy értem... - kezdte, de Erwin félbeszakította:
- Nincs kihátrálás, emlékszel? - a saját szavait használta ellene. Jól van, Erwin.
- Rendben! - duzzogott. Eren vigasztalóan megveregette a hátát.
- Három napig nem lehetsz az óriások megszállottja - Hanji majdnem sírni kezdett.
- Miért? - kiáltotta, és megölelte Eren-t, akinek csak egy izzadság csepp esett le az arcán, és viszonozta az ölelést.
- Szegény Hanji... - mormolta Petra, és odament hozzá, hogy vigasztalja.
- Minden rendben. Csak három nap - mondta Erwin miközben gyengéden megveregette Hanji fejét.
- NINCS RENDBEN! NEM VAGYOK RENDBEN!
- Minden rendben, Osztag Vezető. Három nap, és minden visszatér a normális kerékvágásba - nyugtatta Moblit.
- Váhh! Moblit! - Hanji olyan szorosan átölelte, hogy alig kapott levegőt.
- O....Osztag Vezető....Ne....Nem kapok....levegőt..... - nyögte.
- Hoppá! Sajnálom! - Hanji azonnal elengedte, és Moblit a földre zuhant. - Vissza térve a játékhoz... Petra, drágám! Felelsz, vagy mersz?
Petra kuncogott, mikor Hanji drágámnak hívta, úgy gondolta, hogy ez nagyon aranyos tőle.
- U...Uh....M....Merek! - dadogta, és Hanji kuncogott.
- Menj, és öleld meg a kedves Hadnagyodat, drágám.
Petra elpirult kissé, amit mindenki észrevett.
- I...Igen, Hanji - dadogta, majd odasétált Levi-hez. Hanji fültől-fülig vigyorgott.
- Um...Uh....Hadnagy..... - Levi szórakozástól csillogó szemmel nézett rá.
- Semmi baj, Petra. Rajta! - biztatta, és még a karját is kinyújtotta (!). Oluo döbbenten nézett, Eld és Gunther egymásra néztek. Gunther arca úgy nézett ki, mintha azt mondaná: "Nagyon aranyosak együtt", Eld pedig eltakarta a száját a kezével, hogy elfojtsa a nevetését.
- Ah...I...Igen, uram.... - apró lépésekkel elindult felé, a többiek pedig csak nézték. Ez volt az első alkalom, hogy látták Levi-t megölelni valakit. Hanji izgatottan várta, és Moblit próbálta megnyugtatni. Eren-nek szintén csillogott a szeme. Végül, végre megölelték egymást.
Úgy érezte, mintha egy örökkévalóságig tartana, de Petra tudta, hogy hamarosan vége. Levi is tudta. Őszintén szólva, nem akarta elengedni. Egy szívélyes kapcsolat volt, amit mindennap megakart tapasztalni.
- Hé srácok, ti.... - kezdte Hanji, de Erwin elhallgattatta:
- Ne! Jobban érzik magukat, mint látszik - suttogta.
Annak ellenére, hogy Hanji nem fejezte be, Petra elengedte Levi-t, aki kiadott egy halk, csalódott sóhajt. Petra észrevette, és anélkül, hogy a többiek észrevennék, megfogta a kezét. Nem kellett mondania semmit, mert tudta mit érez. A többiek levegő után kapkodtak, amikor meglátták a Levi ajkán képződő mosolyt. Lehet, hogy csak képzelték? Azt hitték, hogy csak képzelték, úgyhogy megvonták a vállukat. Másrészt, Petra tudta, hogy a mosoly csak akkora volt, hogy ő lássa.
Lehet, hogy ez a játék nem is olyan rossz - gondolta Levi.
Megjegyzés:
Tudom, hogy Rivetra csak a végén van, de ezt muszáj volt lefordítanom és veletek is megosztanom, mert marha jó! =D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése